ÁFA ellenőrzés

A vámhatóság által lefolytatott utólagos ellenőrzések, a vámhatóság egyedi ügyekben hozott döntései kapcsán valamennyi szóba jöhető fórumon képviseljük ügyfeleinket a vámáruk tarifális besorolásával, a vámáru vámértékével, vagy akár származásával kapcsolatosan felmerült ügyekben.

Vámügyekben két érzékeny területre szeretnénk felhívni a figyelmet, melyekben a leggyakrabban szoktuk képviselni ügyfeleinket.Az egyik az ún. vámérték meghatározás, a másik a vámtarifa besorolás, melyekkel kapcsolatban nem ritkán alakul ki jogvita a vámhatóság és ügyfeleink között.

A vámérték meghatározása alapvető fontosságú tényező, mely az alapja az Európai Közösség területére behozott áruk után fizetendő vámnak. A vámérték meghatározása első pillantásra egyszerűnek tűnik, hiszen a vámérték alapja az ún. ügyleti érték. Az ügyleti értéket azonban a vámkódex előírásainak megfelelően gyakran korrigálni kell, a vámérték megállapításának ún. másodlagos módszereivel. A vámérték megállapítására irányadó szabályok között egyfajta hierarchikus rend uralkodik. A vámérték meghatározását tartalmazó rendelkezésektől a következő rendelkezésekig csak akkor lehet továbblépni, ha a vámértéket az „induló” szabály alapján nem lehet megállapítani (Uniós Vámkódex 70-74. cikk).

A tarifális besorolás – hasonlóan a vámérték megállapításához – nem egyszerű probléma, gyakran okoz konfliktust a vámhatóság és az ügyfél között. Maga a kereskedelmi vámtarifa 21 Áruosztályból és 99 Árucsoportból áll. Az egyes árucsoportokat az összesen 8 számjegyből álló vámtarifaszámok és az ún. alszámok alkotják. Vámtarifaszám alatt a vámtarifa besorolás első négy számát kell érteni az „alszám” pedig az első négy számjegyet követő számsort jelenti. Az áruk a KN különböző árucsoportjaiba sorolhatók, attól függően, hogy milyen anyagból készültek, milyen iparág termékei, milyen felhasználási célra szánták azokat.

A KN összesen 6 szabályban rögzíti a vámtarifába történő osztályozásnál irányadó alapelveket (szabályokat). A tarifális besorolás alkalmával kötelező elv a sorrendiség betartása. A sorrendiség elve érvényesül az előbb említett szabályok és az egyes szabályok belső rendelkezéseinek alkalmazása során is.

A sorrendiség betartása azt jelenti, hogy az áruosztályozást először az irányadó általános szabályok közül az 1. szabály alapulvételével kell elvégezni, és amennyiben valamely okból az 1. szabály figyelembevételével a besorolás nem oldható meg, csak abban az esetben lehet alkalmazni a sorrendben következő 2. szabályt és így tovább.

Az előbb ismertetett eljárástól némileg eltér a 6. szabály alkalmazása, mely az ún. alszámok meghatározásában irányadó és amelynek rendelkezéseit a megelőző szabályokkal együtt kell figyelembe venni.  A 6. szabály belső rendelkezéseinél is az előbb említett hierarchikus rendet kell követni.

A KN 1. szabálya értelmében az áruosztályok, árucsoportok és áru alcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál, az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó ún. Megjegyzések alapján kell elvégezni.

A 6. szabály szerint a vámtarifaszámok alszámai alá történő áruosztályozást a vámtarifa alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, a vámtarifa alszámra vonatkozó alszámos Megjegyzések rendelkezései szerint kell elvégezni.

A vámtarifa besorolási rendjének alkalmazását segítik elő az ún. áruosztályozási rendelkezések, melyek konkrét termékek vámtarifaszámát határozzák meg a Vámegyüttműködési Tanács Harmonizációs Rendszer Bizottságának véleménye alapján. Valamely konkrét áru besorolását segíti az ún. kötelező tarifális felvilágosítás is.

 

Az úgynevezett ÁFA ellenőrzésről:

Az adóigazgatási rendtartásról szóló, új 2017. évi CLI. tv. tartalmazza az adóhatósági ellenőrzés típusait. A törvény az ún. áfa ellenőrzést, mint önálló ellenőrzési típust nem ismeri. Az új jogszabály egyszerűsíti az ellenőrzési struktúrát, a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvény két ellenőrzés fajtát nevesít:

A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.

Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja. Az ún. áfa ellenőrzés – amennyiben az adóhatóság csak ezt az adónemet ellenőrzi – azt jelenti, hogy az adóhatóság kizárólag az általános forgalmi adó visszaigénylésének, levonásba helyezésének, stb. jogszerűsége szempontjából jelentős tényeket, körülményeket ellenőrzi.

Valamennyi adózót érintően bekerült a törvénybe egy objektív ellenőrzési határidő, mely szerint az adóellenőrzés időtartama – így az áfa ellenőrzés időtartama sem – nem haladhatja meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

Az alap ellenőrzési határidők adóellenőrzés (áfa ellenőrzés) 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap változatlanok.

Megszűnik minden ellenőrzési határidő nyugvási ok, így a törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő pl. az áfa ellenőrzéssel összefüggésben lefolytatott kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt.

Az ellenőrzési határidőt – így az áfa ellenőrzés határidejét is – meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. Az ellenőrzés határidő – áfa ellenőrzés esetén sem – azonban a meghosszabbítás időtartamával sem haladhatja meg a 365 napot.

 

A törvény kiemeli az adózó és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszemű és együttműködő magatartásának követelményét. A jóhiszemű joggyakorlás és a közreműködés az adóhatóságot, az adózót és az eljárás egyéb résztvevőjét terhelő kötelezettség. E szabály gyakorlati jelentősége különösen az ellenőrzés és a tényállás tisztázása, a bizonyítás során kiemelkedő. A jóhiszemű joggyakorlás azt jelenti, hogy az adózó a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhet, azaz az adózó jogait rendeltetésszerűen gyakorolhatja, és magatartása az adóigazgatási eljárások során az adókötelezettségeinek megfelelő, tisztességes teljesítésére kell, hogy irányuljon. Ennek következtében az adózó és az eljárás egyéb résztvevője mind az adóhatósági eljárásában, mind az adókötelezettségei teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni. Az együttműködési kötelezettség keretében az adózó köteles az adóhatóság feladatainak végrehajtását, megvalósulását elősegíteni.

 

A hatósági eljárás során az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) során feltárt tényállást veszi alapul az adóhatóság. Ha a tényállás tisztázásához szükséges, bizonyítást kell lefolytatni.

 

Az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, a kötelezettségek teljesítésének előmozdítása.

 

A törvény meghatározza az ellenőrzés fajtáit. Az ellenőrzések két típusát különböztetjük meg:

– az ellenőrzéssel lezárt időszakot teremtő adóellenőrzést (ilyen lehet pl. az ún. kiutalás előtti áfa ellenőrzés), valamint

– az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálatot.

 

Ismételt ellenőrzésre kerül sor, ha ellenőrzésre ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében kerül sor. Természetesen ismételt ellenőrzésre áfa ellenőrzés esetén is sor kerülhet.

 

Az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségét az adóhatóság meghatározott adókra (így tehát az áfára vonatkozóan is) és időszakokra vonatkozóan utólagosan ellenőrzi. Az adóellenőrzés történhet adónként (ilyen az ún. áfa ellenőrzés is), támogatásonként, egyes időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás együttes vizsgálataként.

Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adóvisszaigénylést (lásd az ún. kiutalás előtti áfa ellenőrzést) a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság.

Lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy pl. az ún. kiutalás előtti áfa ellenőrzés esetén, az ellenőrzés alá vont összeg egy részének kiutalásáról döntsön, és az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytassa, amely kedvező intézkedési lehetőség az ellenőrzés alá vont adózóra nézve.

 

A jogszabály meghatározza az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) lefolytatására nyitva álló határidőket. Az ellenőrzés határideje kilencven, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében százhúsz nap, jogkövetési vizsgálat esetén harminc nap. A törvény objektív határidőt határoz meg, amely szerint az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) nem tarthat háromszázhatvanöt napnál tovább. Cégbejegyzésre nem kötelezett személyek esetében – a csoportos adóalanyok és az áfa-regisztrált adóalany kivételével – az ellenőrzésre rendelkezésre álló maximális határidő száznyolcvan nap. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha az adózó a magatartásával akadályozza az ellenőrzést.

A határidő a megbízólevél átadásával, kézbesítésével, bemutatásával kezdődik, illetve az új ellenőrzés (áfa ellenőrzés) lefolytatása esetén az új ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítés átadásától, postára adásától, illetve tárhelyen elhelyezésétől kell számítani.

 

Az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) határideje indokolt esetben további kilencven nappal meghosszabbítható az ellenőrzést végző adóhatóság vezetőjének utasítására (jogkövetési vizsgálat esetén legfeljebb harminc napig terjedő időtartammal hosszabbítható az eljárás). A vonatkozó jogszabályhely meghatározza a határidő hosszabbításra okot adó körülményeket is. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb kilencven napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja, továbbá a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerve által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, további legfeljebb kilencven napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

Önkormányzatok esetében a felettes szerv által meghosszabbított határidőt az adópolitikáért felelős miniszter legfeljebb kilencven nappal megtoldhatja.

Erről végzésben kell dönteni. Az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekmények lefolytatására nincs lehetőség.

 

Az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) megkezdésének időpontját általános jelleggel határozza meg a törvény, hiszen kimondja, hogy az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Elektronikusan kézbesíthető az előzetes értesítés, az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés és a megbízólevél is. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, az ellenőrzés az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásával kezdődik. Az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) megindítására az új eljárást elrendelő határozat véglegessé emelkedésétől számított hatvan napon belül sort kell keríteni.

Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, foglalkoztatottja a megbízólevél átvételét megtagadja az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával megkezdődik. Így nem merülhet fel, hogy a megbízólevél átvételének megtagadása miatt az adóhatóság nem tudja megkezdeni az ellenőrzést (áfa ellenőrzést).

 

A törvény meghatározza az adózó jogait. Az adózónak joga van az adóellenőrök személyazonosságáról, megbízatásukról meggyőződni, ellenőrzési cselekménynél jelen lenni, képviseletről gondoskodni, az eljárás irataiba betekinteni, felvilágosítást kérni.

A kapcsolódó vizsgálatok során feltárt adatokat, bizonyítékokat az adózóval ismertetni kell.

Abban az esetben, ha az adózó álláspontja szerint az ellenőrzési határidő túllépése az adóhatóságnak felróható okból történt, kifogással élhet.

Természetes személy abban az esetben, ha jogainak gyakorlásában akadályozott egy alkalommal kérheti az ellenőrzés megkezdésének vagy ellenőrzési cselekmények elvégzésének elhalasztását.

 

A jogszabály az adózónak az adóellenőrzés (áfa ellenőrzés) keretében teljesítendő kötelezettségeit tételesen felsorolja. Az adózó köteles az eljárás során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani. Az adózó az adómentesség, illetve adókedvezményre való jogosultságot köteles igazolni.

 

Általános szabály, hogy az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást, kivéve, ha ezt a törvény az adózó kötelezettségévé teszi. Az adózó javára és terhére szolgáló tényeket egyaránt fel kell tárni.

 

Az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) alapjául szolgáló iratok a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, elektronikus formában is, ezek feldolgozásához használt szoftverek, informatikai rendszerek. Az adózó ezeket az adóhatóság felhívására az adóhatóság rendelkezésére bocsátja, megismerésüket biztosítja.

 

Az adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha feltételezhető, hogy adózó jelentős tárgyi bizonyítékokat elrejt, megsemmisít, vagy a vállalkozás körülményeit leplezi. Az átvizsgálást az ellenőrzést (áfa ellenőrzést) folytató adóhatság rendeli el. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. Az ügyészi jóváhagyással nem rendelkező intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó nyolc napon belül panasszal élhet, amely kivizsgálására az adóhatóságnak tizenöt nap áll a rendelkezésére. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. Az átvizsgálás megkezdése előtt az adózót az adóhatóság a keresett tárgyak átadására szólítja fel. A talált tárgyakat a törvényben foglalt kivételekkel az adóhatóság lefoglalhatja.

Az adózó vagy képviselője a lefoglalt iratokba betekinthet. Ha a lefoglalás szükségessége már nem áll fenn, akkor azt meg kell szüntetni.

 

Minden esetben az ellenőrzés (áfa ellenőrzés) során tett megállapításokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv átadásának vagy postára adásának napjával zárul az ellenőrzés. A büntetőeljárás kezdeményezéséről külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

Az ellenőrzés befejezését követően az adózó észrevétele alapján lehetőség van kiegészítő ellenőrzés lefolytatására, adóellenőrzés esetén az észrevételtől számított harminc, jogkövetési vizsgálat esetén tizenöt napig. A kiegészítő ellenőrzés szintén jegyzőkönyvvel zárul.

 

A súlyosítási tilalom egyfajta védelmet biztosít az adózók részére, az őket érintő határozatok módosíthatóságának időbeliségét illetően.

A határozattal lezárt ellenőrzés (áfa ellenőrzés) esetén a határozat véglegessé válásától, határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására már nincs mód. Annak meghatározásához, hogy mi minősül az adózóra nézve hátrányosabbnak, a határozatot összességében kell megítélni. Az egyes adónemek szerinti kedvezőtlenebb megállapítás nem kifogásolható akkor, ha valamennyi adókülönbözet összesített egyenlege az adózóra nézve kedvezőbb.

 

Ha segítségre van szüksége, akkor a linkre kattintva írhat Dr. Somos Géza adószakértőnek és adójogi ügyvédnek!