Adómentes termékexport az Unióban – Kockázatok és veszélyek

“Akár én is adókijátszás részesévé válhatok gazdálkodóként?”

Az agráriumnak kiemelt szüksége van arra, hogy minél nagyobb mennyiségben tudjon külföldre is értékesíteni. Az áruk szabad mozgásának elve széles kapukat tárt a magas minőségű mezőgazdasági termékek uniós piacra juttatásához.

Az értékesítést megkönnyíti, hogy a Közösségen belüli termékértékesítések az uniós, illetve a magyar nemzeti jog alapján áfamentesek. Az unión belüli termékexport számára kedvező a piacon igen gyakori ún. ex works paritáson történő értékesítés, ami azt jelenti, hogy az értékesített terméket az eladó a vevő részére átadja, innentől kezdve a kockázat a vevőt terheli.

A helyzet rendkívül kedvezőnek tűnik, ezzel együtt az export értékesítés kapcsán nem árt a fokozott körültekintés. A későbbiekben elrendelt esetleges adóellenőrzés ugyanis szigorúan ellenőrzi, hogy az értékesített termék elhagyta-e Magyarország területét.

Amennyiben az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a külföldi vevőnek értékesített áru nem lépett ki az ország területéről, az exportőrnek súlyos adófizetési kötelezettséggel és az ahhoz kapcsolódó bírsággal, illetve késedelmi pótlékkal kell szembenéznie, mondja Dr. SomosGéza ügyvéd, aki közel húsz éve foglalkozik adóügyekkel.

Az ÁFA ellenőrzések során ugyanis az eladónak kell bizonyítania, hogy terméke átlépte az országhatárt.

Az Unión belüli határok megszűntével nem egyszerű feladat az ezt bizonyító, megfelelő igazolás beszerzése. Ráadásul az áru sorsát – értékesítés után –, már sokkal nehezebb az eladónak nyomon követnie. Reménytelennek tűnő helyzet, de van megoldás. Hogyan? Jogi esetek Az Európai Bíróság és a magyar bíróságok is több ítéletben foglalkoztak már a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességének, illetve az ahhoz kapcsolódó ÁFA ellenőrzések problémáival. Mire jutottak a bíróságok?- kérdezzük az ügyvéd urat.

• Először is az ÁFA ellenőrzésnek kell hitelt érdemlő módon bizonyítania, hogy az értékesített áru nem hagyta el Magyarország területét.
• Ha az ÁFA ellenőrzés igazolta, hogy az áru Magyarországról történő kiszállítására nem került sor, kizárólag ez a körülmény nem elégséges az eladó adófizetési kötelezettségének megállapításához.
• Az adóhatóság akkor járhat el jogszerűen a vállalkozással szemben, ha azt is bizonyítja: az eladó „tudta, vagy tudnia kellett volna” arról, hogy adókijátszás részesévé válhat.

Az idő pénz, de megéri körültekintően és megfontoltan dönteni egy-egy üzlet megkötése közben… – fotó: Shutterstock

Megelőző lépések

A bírói gyakorlat azonban nem minden esetben jelent kiutat, különösen akkor, ha elmulasztjuk azoknak a minimálisan elvárható óvintézkedéseknek a megtételét, amelyek hiányában az eladó reménytelen helyzetbe kerülhet, hangsúlyozza Dr. Somos Géza.

Melyek ezek?

• Ellenőrizni kell, hogy a vevő rendelkezik-e érvényes közösségi adószámmal. Ennek könnyedén utánajárhat az ún. VIES rendszeren keresztül. A lekérdezés eredményét feltétlenül őrizze meg!
• Feltétlenül meg kell győződni arról, hogy a vásárlást intéző külföldi vagy magyar személy jogosult-e a vevő képviseletében eljárni.

A képviseleti jogot igazoló okirat megőrzéséről mindenképpen gondoskodni kell. Dr. Somos Géza szerint az Unión belüli termékexport miatt az exportőr és az adóhatóság között kialakult jogviták rendkívül bonyolultak, szinte minden ügy más és más problémát vet fel. Az exportőr számára kedvező végkimenetelhez elengedhetetlen megfelelő felkészültségű jogi képviselet igénybevétele. Ha egy rengeteg tapasztalattal rendelkező adójogi ügyvédet, adójogászt keres, akkor a linkre kattintva felveheti a kapcsolatot!