Az adóhiány és az adókülönbözet fogalmát viszonylag egyszerűen tisztázhatjuk. Elég, ha beidézzük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. vonatkozó rendelkezéseit. Eszerint
„Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették”. (170. § (2) bekezdés). Az adóhiány törvlényben megfogalmazott definíciója különösebb magyarázatot – úgy hisszük nem – nem igényel.
„Az adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét” (178. §, 3. pont). Ehhez a meghatározáshoz talán érdemes annyit hozzáfűzni, hogy az adókülönbözet lényegében nem más, mint egyfajta kimutatás, mely kifejezi a különbséget a jogszabály alapján megfizetendő adó és a ténylegesen megfizetett adó között.
Ha többet olvasna az adóellenőrzésről és az adójogról, akkor kattintson a linkre!